2016. aug 24.

"Jelentkezés ... bérigény megjelölésével."

írta: Marcsee
"Jelentkezés ... bérigény megjelölésével."

Lassan vége a nyárnak, így újra belecsapunk a lecsóba. Téma van dögivel..

Rengeteg olyan cikket olvastam a nyáron, aminek célja a munkakeresők segítése lett volna, ha nem hatalmas, életszerűtlen blődségeket tanácsoltak volna. Ezekről bővebben későbbi írásokban.

Azonban ami a legjobban elgondolkodtatott - és ami kapcsán az egyetlen használható tanácsot adták - az az álláshirdetések végén gyakran álló agyrém kitétel, a FIZETÉSI IGÉNY MEGJELÖLÉSE.

fizuigeny.jpg

Bevett szokás ezzel tupírozni a munkakeresők amúgy sem mindig rózsás idegállapotát. Jogosan érzi úgy mindenki, hogy tipikus farok csóválja helyzet. Mert ez olyan, mintha szombat reggel lemennék a piacra, megállnék az ajtóban, közölném, hogy mit akarok venni, és jöhetnek az árusok egymás alá licitálni anélkül, hogy tudnák, hogy van-e nálam pénztárca és abban mennyi pénz van. 

Ha jelentkezünk egy álláshirdetésre, igen, utánanézünk, hogy mivel foglalkoznak pontosan, hol vannak helyileg, mekkora szervezet, kikeressük a róluk szóló cikkeket és megnézzük, hogy a vezetőkről mit találunk a neten. De nem kérjük ki a cégbíróságon az éves pénzügyi beszámolójukat hogy megbizonyosodjunk róla, nem jelentene-e nekik nehézséget a fizetési igényünk teljesítése.

És igen, ezt sosem mondja ki senki és sosem írja le senki szakmai körökben, de azért kérik, mert egyrészt szuper szűrő, másrészt a bértárgyalás megúszható vele az esetek nagy részében. Aki mást mond az csak magyarázkodik.

Az lenne a tisztességes, ha a munkáltató közölné a hirdetésében, hogy az adott pozícióért milyen intervallumban tud fizetni. Az úgyis adott a cégnél, hogy mennyit áldoznak fizetésre, a munkakereső meg el tudja dönteni, hogy annyiért jelentkezik-e. Ugyanis nem a kereslet diktálja az árakat a munkaerő piacon, hanem a kínálat. Hiába számolom ki, hogy havonta mennyi kell ahhoz, hogy befizessem a csekkeket, az albérletet/lakáshitelt, vegyek élelmiszert és bérletet/benzint, plusz maradjon annyi, hogy ha a gyerek cipőjét szétrúgják tornaórán, akkor legyen miből pótolni, ha az én tudásomnak és tapasztalatomnak megfelelő pozíciókban annyit sehol sem fizetnek.

Az Aldi már elkezdte a szemléletváltást, reménykedem, hogy egyre több cég követni fogja a példájukat.

Addig is nem marad más, mint vagy ignorálni a kérést és egy vérprofi fényképpel helyettesíteni azt, vagy egy intervallumot megadni és bízni a jószerencsében.

 

 

Szólj hozzá