Mint említettem, sok segíteni szándékozó cikket olvastam a nyáron, és összességében még mindig nagyon dívik az a téveszme, hogy kukába a fényképpel, mert diszkriminálhat.

De gondoljunk csak bele egy kicsit marketinges szempontból. Mit szeretnénk munkakereséskor? Eladni a tudásunkat és tapasztalatunkat. És hol van ez a tudás és tapasztalat? Bennünk. Mi vagyunk a csomagolása a termékünknek. Amiről nem tehetünk, hogy az éppen aktuális, társadalmilag elfogadott ideálhoz képest ez a csomagolás mennyire attraktív. DE! Tudjuk, hogy manapság vizuális csodát tenni hétköznapi dolog. Csak nézzük meg az ázsiai vloggerek sminkelős videóit.

Ezzel most nem azt mondom, hogy mindenki, aki el szeretne helyezkedni kezdjen el vadul sminkelni, hanem azt, hogy egyetlen egyszer hozza ki magából a legtöbbet haj és smink terén, aztán még aznap menjen el egy lehetőleg profibb fotóshoz, aki megfelelő fény, szűrők, szög és miegymás beállítással csodát művel a "hozott anyagból".

Voi lá, kész is a megnyerő csomagolás, ami egyből kiemeli a pályázatot a többi közül - mert abban ne legyen kétségünk, hogy még a legprofibb önéletrajz is első blikkre ugyan úgy néz ki, mint a többi. Ráadásul kismillió tanulmány készült arról, hogy a Barbi és Ken sokkal sikeresebb a munkahelyen (is) az átlagosakhoz képest, még akkor is, ha teljesítményük hagy kívánnivalót maga után.

Szóval, ha van egy szuper képünk, vagyis egy attraktív csomagolás az önéletrajzon, akkor nagyságrendekkel nagyobb esély van arra, hogy legalább az első, ismerkedős interjúra behívnak. 

Erre most lehet reflektálni, hogy de akkor a kép nem az illető valódi hétköznapi kinézetét mutatja, tehát olyan, mintha valótlant állítana az önéletrajzában. És különben is, kinek van munkanélküliként pénze sminkest, fodrászt, profi fotóst megfizetni? 

1. Az önéletrajzon a fénykép marketing célokat szolgál.

2. A kép egy jobb napon készül, RÓLUNK, tehát nem hazudunk.

3. Drogériákban lehet párszáz forintért sminktermékeket kapni. A hajunkat meg simán meg lehet otthon is kreálni. Nem a tökéletes bongyorításon van a hangsúly, hanem az összhangon. - Férfiaknak elég elmenni egy rendes borbélyhoz, ahol teljes fejrendbetétel folyik. Nem olcsó, de csak egyszer kell elmenni. Hosszú távra fektetünk be.

4. A fotóssal lehet tárgyalni. Annyi fényképész van kis hazánkban, hogy Dunát lehetne rekeszteni velük. El kell mondani, hogy mi a kívánság és miért. Valamelyik el fogja vállalni olcsóért is.

5. De akár a családot is megkérhetjük, hogy dobjanak össze egy fényképre valót. Sok kicsi sokra megy.

Sajnos olyan világot élünk, ahol ha ismerős segítségével nem tudunk elhelyezkedni, akkor be kell vetni a marketinget, mert ki kell tűnni a tömegből. És mivel ez a világ vizuális, egy jó fényképpel van a legnagyobb esélyünk erre.

Szóval aki azt mondja, hogy isten ments a fényképtől az önéletrajzon, az vagy nem ezzel foglalkozik, vagy nem ezen a világon él.

Mint a fenti kép is mutatja, az igazolványkép (bal oldali) nem megfelelő az önéletrajzhoz. Ugye, hogy a jobb oldali lánnyal szívesebben társalognánk? Naugye! :)